2007. december 25., kedd

Őrültek ezek

Hanoi egy színes, szagos és legfőképpen nagyon zajos nagyváros. Eszméletlen, hogy milyen élet van az utcákon. Az emberek szinte az utcán élnek, ott esznek, nevelik a gyereket, nézik a tévét, alszanak, készítik a vacsorát, vagy csak ülnek, és bámulják az előttük elhaladó forgatagot. Láttunk egy temetést is: két bádogdoboz készítő műhely között, egy kapualjszerűségben felállított oltár, koszorúkkal, gyászolókkal. A járókelők sétálgattak előtte az utcán, a szomszéd műhelyekben iszonyat zajjal vágták a vasakat, motorosok dudáltak, mint az őrültek, a gyászolók pedig siratóénekeket kántáltak.

Mi csak a régi városrészben voltunk, ami, semmiképp sem nevezhető szépnek (bár volt egy pár szép épület), de mindenképp egy nagy élmény volt. A városban szinte mindenütt árusok meg boltok vannak. Az utcák nagy része valamilyen témakörre szakosodott, és ott csak egy féle dolgot lehet kapni pl. csak cipőket vagy táskákat, de volt olyan utca is, ahol csak ajtókilincseket és csavarokat lehetett kapni, másikban csak oltárokat meg buddhás cuccokat, megint másikban csak bukósisakokat meg motoros felszereléseket. Van egy pár kreatív egyéni vállalkozó is. Például többször láttunk az utcán mérlegest, akik egy szoba mérleggel állnak kint a járdán, ma pedig összefutottuk egy magasságmérővel kombinált mérlegessel is.

Étkezés fronton is elég érdekes a felhozatal. A helyiket kiszolgáló éttermek általában úgy néznek ki, hogy az utcán vagy egy kapualjban felállítanak egy pultot meg gázpalackot, a vendégeknek meg kitesznek műanyag sámlikat, és azok az ölükben esznek. Láttunk ennél minimalistább megoldást is: volt pár árus, akik egy kis kemping gázfőző szerű valamivel és egy darab ici-pici lábossal ültek árulni. Nem tudni, hogy e mögött van-e tényleges kenyérkeresési szándék, vagy csak egyszerűen részt akarnak venni a nagy össznépi mókában. Mi eddig nem voltunk nagyon vakmerők, inkább kifizettünk két-háromszor többet, de azért valami étteremnek látszó helyre ültünk be.

Bár az egész város egy nagy egybefüggő piacnak néz ki, voltunk igazi piacon is. Volt ott is minden, ami szem-szájnak ingere: halak, angolnák, rákok, csigák, kukacok és egyéb érdekes hozzávalók, eszméletlen szagok, és nagy színes kavalkád. Nagyon érdekes volt, de egy nap bőven elég volt ebből. Iszonyatosan kifáradtunk az állandó dudálásba, és ordibálásba.

Nincsenek megjegyzések: